Facebook kapcsolat

Támogatók

LinkBank

Fórum

Nincsenek témák!

Látogató számláló

0
0
0
1
8
4
6
Blog
2017.12.04 15:10

Hogyan lesz a csecsemőből gyermek?

Hogyan lesz a csecsemőből gyermek?

Dr. Ranschburg Jenő (1935-2011) Magyarország elismert pszichológusa volt. A "Hol rontjuk el?" című előadásából nagyon sok mindent megtanultam és rájöttem, hogy miket rontottam el. Eddig meg voltam győződve, hogy a tudatos nevelési tevékenységem helyes volt, de tévedtem :) Szeretném megosztani veletek, mit is tanultam Tőle!

A szülő-gyerek kapcsolatnak vannak kritikus periódusai. Ezekből a három legfontosabb:

-ölelj át szorosan periódus (0-6 éves körig)

-engedj el szakasz (6. életév körül)

-hagyjál békén időszak (serdülő kor)

Ami engem most igazán érint, az az a kérdés, hogy hogyan lesz a babából gyermek? Kislányom esetében erről a részről eléggé lecsúsztam, de nincs semmi elveszve, mert amiket megtanulhattam a Tanár úrtól, hogy soha nem késő változtatni a nevelési módon.

Minden egyes csecsemőnek veleszületett temperametumjellemzői vannak. Ezért van az, hogy néhány csecsemő nyugodtabb, a többség pedig nem. Vannak olyan csecsemők, akik érzékenyebben reagálnak az ingerszegény környezetre, például éjszaka alvás helyett ordítanak. Ők az inger kereső gyerekek. Olyanok, akik pillanatok alatt unatkozni kezdenek, mindig kell tenniük valamit, különben nyugtalanná válnak és bizonytalan helyzetbe kerülnek. Ezeknek a gyerekeknek a többségét meg lehet nyugtatni éjszaka azzal, ha valami halk zene vagy óraketyegés (úgy nevezett fehér zaj) megy a háttérben, miközben alszanak. Sajnos ezekből a gyerekekből lehetnek az igazi, boltban hisztizős gyerekek, mert ha nem jól reagálunk ebben az időszakban, akaratlanul is megtanítjuk Nekik, hogy ha kitartóan ordít, mindig megkapja, amit akar. Hagyjuk sírni egy darabig, de mindig megkegyelmezünk a végén Neki és felvesszük, ringatjuk, csak ne sírjon :(

Ebben az esetben a szülők is rossz következtetéseket vonhatnak le abból, ahogy gyermekük viselkedik. Általában 2-3 évig bírja a szülő ezt a fajta hisztit, de egyszer elpattan a húr és a türelmét vesztett szülő keze csattanhat a gyerkőc fenekén. Amikor ez először fordul elő, a gyermek meglepődik és engedelmeskedni fog. Itt vonhat le tévesen következtetést a szülő, hogy akkor ez a megoldás. Ha rossz a gyerek, a fenekére csapok. Igen ám, de egy idő elteltével már egy kis popsira ütés nem lesz elég és ha nem figyel a szülő oda, csúnyán elharapózódhatnak a dolgok.

A tanár úr szerint, ha nem tudatos nevelési célzattal, hanem csak felindulásból nagy ritkán nyitott tenyér csattan a gyerkőc popsián - itt hangsúlyos a nyitott tenyér és a popsi -, az nem olyan nagy gond, mint amikor érzelmileg, szavakkal döngölik földbe egyes szülők a gyermekük önérzetét...

Az első időszakot (általában 0-1,5 év között) a szülőnek feltétel nélküli szeretettel és odaadással kellene kiszogálnia. Akármennyire is fárasztó, meghozza a gyümölcsét. A tanár úr tapasztalatai azt mutatják, hogy az ölben ringatott és feltétel nélkül kiszolgált gyerkőcök 3 éves korukra kiegyensúlyozott gyerekek lesznek. Megtanulja a gyerkőc, hogy a világ válaszol a kérésükre, így kiváncsiabbak és kreatívabbak lesznek. Ebben nekem is fejlődnöm kell, mert ezt én nem így gondoltam sajnos eddig :( 

Nagyon sok szülő számára csalódás az első 2, 2 és fél év, de ezt el kell fogadni, hogy nem azért sír a gyermek, mert mi rontottunk el valamit, hanem csak reagálásra vár a világtól és természetesen Tőlünk!

Ha egy gyermek érzi az állandó szeretetet, akkor érzi magát igazán biztonságban és sokszor úgy tűnik, hogy fütyül a szülőkre és boldogan játszik, felszabadultan keresi az új lehetőségeket. Ez az 1-1,5 éves gyerekeknél látszik a legjobban, mikor már másznak vagy esetleg totyognak és kutatják az új dolgokat, nyitogatják a szekrényeket, mindent el akarnak érni. Néha úgy tűnhet, hogy törnek, zúznak :) amikor kifogynak a szeretetből, mennek anyához vagy apához és kéreckednek fel érzelmi tankolásra :) nagy szeretgetés után ismét felfedező útra indulnak :)

Azok a gyerekek, akik feltétel nélküli szeretetet kaptak az első 2-2,5 évükben kreatívabbak és minden helyzetben a megoldást fogják keresni és minden módot megragadnak arra, hogy meg is találják azt. Az ő gyermeki logikájukkal, az addigi ismereteikből tökéletesen le tudják vezetni, hogy mi miért van úgy! Ebben az időszakban támogatnunk kell a kreativitásukat és az emberek iránti bizalomra kell nevelnünk őket. Nem szabad féltenünk az élet igazságtalanságaitól, mert minél jobban féltjük és minél bizalmatlanabbnak neveljük gyermekeinket, annál nagyobb veszélynek tesszük ki őket. A bizalomra nevelt ember képes szelektálni! Az egészséges nevelésben részesült gyermek úgy nő fel, hogy két ellentétes vágy fogalmazódik meg benne:

- olyan szeretnék lenni, mint a többiek

- ki szeretnék tűnni a tömegből

Abban szerintem mindenki egyet ért, hogy a szeretet a legfontosabb fogalom a világon! "az én anyukám", "az én gyermekem", "az én apukám" ez a birtokviszony is ezt bizonyítja, ami az egészséges gyermekben kialakul.

A szeretet fejlődésében nagyon fontos lépcsőfok az, hogy hat hónapos korában már egy csecsemő másképp reagál egy idegen ember mosolyára, mint egy három hónapos. A három hónapos visszamosolyog, a hat hónapos pedig furcsán néz, esetleg sírva fakad, mert idegen embert lát. Különbséget tud tenni az ismerős és az idegen ember között. Az anya mosolyának örül a legjobban. Ha belegondolunk, a szeretet egy önző érzés, és ezt az önző érzést kell megtanítani legjobban a gyermekeknek, hogy tudjanak szeretni! 

Azok az érzelmileg rendben levő gyermekek, akik nem jártak bölcsibe és az első napokban az oviban tiltakozik, hogy nem akar menni. Igen is tiltakozzon, hogy megvonják Tőle az anya szeretetét, harcoljon azért, akit szeret! Ha egy-két hét után is tiltakozik, ott is lehet gond, de erről ebben az előadásában nem tért ki a tanár úr.

Van egy nagyon jó teszt, amivel a 3 éves gyerekeknél ki lehet deríteni, hogy addig az érzelmi intelligenciája egészségesen fejlődött-e vagy sem. Ez a következő:

Egy játékszobába anyukával bemegy a gyerek, majd bemegy egy idegen, ezután anyuka kimegy, majd az idegen is kimegy és az anyuka pár perc múlva visszatér. Ezt a szakirodalom úgy hívja, reónium. Egészséges gyereknél ez fantasztikus, odaszalad anyukához és örül, ölel, szeret és boldog. A bizonytalan/ambivalens kötéssel rendelkező gyermek ilyenkor odamegy az anyához és belerúg, kiabál vele. Ez akkor jön létre, ha a szülő kiszámíthatatlan. Ha egyszer nyújtja, másszor nem nyújtja azt a szeretetet, amire a gyerek számít. Kiszámíthatatlan akkor lehet a szülő, ha például idegeskedik sokat vagy valamiért szomorú, vagy nincs kipihenve és ingerlékenyebb.

Három éves koráig kialakul a gyermek és a szülő között egy stabil távolság, ilyenkor a szülő (törvényhozó) megpróbál belebújni a gyerek bőrébe és úgy próbálja meg megértetni a gyerkőccel, hogy mit szabad és mit nem, mert arra törekszünk ilyenkor, hogy ha nem vagyunk ott akkor is tudja mit szabad és mit nem. Ilyenkor teszi a magáévá azt a szabályrendszert amit mi alakítottunk ki a számára. Minden gyermek tudja, hogy a szabályok szentek és sérthetetlenek és a szabályhoz nyúlni nem szabad! Úgy véli a gyerkőc, hogy a szabály megszeghető, kikerülhető, de megváltoztatni TILOS! A gyermek 6-7 éves koráig nem tudja eldönteni, hogy ezek a szabályok jók vagy nem jók, csak elfogadják őket, mert a szülők állították fel azokat. 

Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy az a szabadság, amit a gyerek úgy kap, hogy nem harcolt meg érte, az nem ér semmit. A szabályainkat következetesen, de békésen és nyugodtan és annál nagyobb szeretettel kell betartatnunk a gyerkőceinkkel! Ha kell nyugodtan és kedvesen kétszer, háromszor, akár százszor is el kell mondani, hogy mit miért nem szabad tenni, hogy ne érezze egy percre sem gyermekünk, hogy nem szeretjük őket. Egyenlő társként hallgassuk meg az érveiket, majd mondjuk el a mi érveinket. Ne felejtsük el soha, hogy Ők még nagyon keveset tudnak az életről, de azt a kevés tudást biztosan használják és ennek így is kell lennie.

Sajnos ez az, amit nagyon is elrontottam eddig, de most már tudatosan figyelek rá és koncentrálok, mert ők a legfontosabbak az életemben és azt szeretném, ha úgy nőnének fel, hogy tudják, bármit is tesznek én feltétel nélkül szeretni fogom őket! Ettől olyan erősek lesznek, hogy bármit elérhetnek az életben, amiről mi csak álmodni tudtunk!

Ha tetszett ez a kis beszámoló és szívesen meghallgatnád a tanár úr előadását, ingyen letöltheted a Nyitott akadémia oldaláról.

 

Honlap készítés